Köszönöm annak a manócskának kai +1-ezte a prológusos bejegyzést, és a 9 oldalmejelenítést a többi manónak.Csak így tovább, ennek a blognak még 2 blog folytatása van, sok sok résszel :))
Jó olvasást, puszil titeket Lua.xx
"Mikor egyedül vagyok, megemészt a fájdalom..."
Jó olvasást, puszil titeket Lua.xx
"Mikor egyedül vagyok, megemészt a fájdalom..."
Futok, rohanok, szaladok, nem is...vágtatok.Éj fekete lovam nyakába borulok, szemeimből krokodilnagyságú könnyek csorognak.Valaki üldöz.Pontosan nem tudom ki, annyit látok zöld szemei égnek a vágytól.Ő erősebb mint én, PC-s internet ereje van, egy kattintás és megöl...
Hirtelen megszűnt minden.Eltűnt, megnyugodtam.Könnyeim is elpárologtak.Miután bekövetkezett a feketeség visszatértek a hangok.Szemem csukva volt, de testem reagált a külvilág zajaira, jeleire.Valami hevesen mozgatott és a nevemen szólongatott.Szemeimet lassan csak résnyire nyitottam ki, ez is épp elég volt, szokniuk kellett az erős fényt.Anyut pillantottam meg, ágyam szélén ült.Mikor tekintetünk összeért a szájára felfutott egy széles mosoly.Kezeimmel megdörzsöltem fáradt, szűk szemeimet.Sajnos nem tudtam kidörzsölni belőlük az álmosságot, de anyu jelenléte mindent elfelejtetett.
-Jó reggelt kicsim, már megint rosszat álmodtál? - kérdezte szelíd hangon.
-Jó reggelt - szuszogtam - Igen..már megint ugyan az a rossz álom volt ami már hetek óta nem hagy nyugodni.Tudod, erről írtam tele az összes füzetemet, minden rajzlapra levezettem az álmomat, de...
-Tudom..azóta sem sikerült rájönnöd, de egyszer biztosan megfogod fejteni csak ne erőlködj rajta annyit.Nem tesz jót. - simogatta meg a buksimat.
Szerény mosollyal köszöntem meg neki, hogy kiébresztett a rossz álmomból.Miután elhagyta szobámat, a fejemet mélyen belefúrtam a párnámba.Szerettem volna még egy kicsit lustálkodni, iskolába se kell járnom mivel apu kivett, mert magántanulóként itthon nagyobb biztonságban vagyok.
Nagy nehezen rászánom magam, hogy ideje lenne felkelni.Mikor felültem hirtelen megfájdult a derekam.Biztos megfázott vagy hirtelen ültem fel, de már nagyon utálom.Eltipegtem ablakomig és felhúztam a redőnyömet.Meglepően tapasztaltam azt ami a szemem elé tárult.Az utcán autók jöttek, mentek, már javában folyt az élet.Soha nem szokott ennyi tömeg és mozgalom lenni.Járdán pár ember futott, valaki kutyát sétáltatott, de a legjobban egy hatalmas koromfekete busz tűnt fel, utána ment vagy 10 ugyan olyan éjfekete luxus dzsip is, tőlük lemaradva kb. 100 méterre pedig velem egykorú tinikből álló "csorda" futott.Szerettek volna úgy futni mint ahogy én szoktam, de ezek csak trappoltak illetve kocogtak.Lassan haladtak el a ház előtt, az úton hatalmas dugó keletkezett.Autók tömbkelege állt, dudáltak, hatalmas szmogfelhőt képeztek.Mifelénk ritka az ilyen manőver, engem ez egy felvonuláshoz emlékeztet csak cseppet sem békés jellegű.Páran már ki is szálltak autójukból, de mind hiába mivel a rendőrök terelik a forgalmat így lehetetlen az előrehaladás.Köntösömet jobban összehúztam magam és az ajtó felé vettem az irányt.Lábacskáimat belecsúsztattam papucsomba és a fürdőben nekiestem a mosdónak és társainak.Fogaimat és arcomat megmostam, dús barna hajamat kifésültem több kevesebb sikerrel.Sminket soha nem rakok magamra, kivételek az ünnepi napok,- rendezvények napja és események napja, de akkor is szigorúan csak szempillaspirál.Nem tudom úgy kisminkelni magam mint egy profi.
Miután végeztem nyitva hagytam magam mögött az ajtót, ez nálunk azt jelenti hogy szabad a pálya, üres a fürdő.A lépcsőről leérve megérkeztem a nappaliba de rögtön a bejárati ajtó fele esett az útirányom.Megragadtam a kilincset és óvatosan kinyitottam, nem akartam feltűnést kelteni ebbe a hatalmas káoszba.Hiába voltam óvatos mert a szél ügyesebb volt nálam.Huzat keletkezett és az ajtót nekicsapta a falnak amitől az egyik családi képünk a földön talált nyugadalmat.
-Lua, mi történt? - futott ide anyám, hatalmas aggodalom ült ki az arcára.
-Semmi, csak gondoltam kinézek hogy mi folyik itt.Apu hol van?
-Tudod te azt.. - vette fel sajnálkozva a családi keretes fényképet.
-Megint a munka..ugye? - néztem rá.
Semmit sem szólt csak magához szorította a képet és bámult kifelé a külvilágba.Néha olyan aranyos tud lenni, néha mindig azt hiszem hogy még mindig él benne az a kislány aki régen volt.Ennek örülök, hogy apunak nem sikerült kiírtani belőle.Az ő kapcsolatukon látszik, hogy mindketten irányítják a dolgokat, nem csak az egyikőjük.
-Ott van amúgy, de ne menj most oda. - mutatott ki az útra.
Mondata végét szinte meg se hallottam csak indultam előre mint valami hadvezér a serege nélkül.
-Nem jössz Lucky? - pillantottam fekete kutyánkra, de ő csak nyelvét lógatva nézett rám, tekintete mintha azt sugallta, hogy "Nem, és neked sem kellene kimenned"..-Szia apa!Mi ez a nagy kombó kora reggel?Azt hittem hogy ti csak az irodába bujkáltok.
-'Reggelt kicsim! - húzott magához és homlokomra nyomott egy puszit - Internetes kavarodás van, valaki vásárolt a neten potom pénzért és elindított vele egy roppant erős vírust, amit ha továbbfejlesztenek akkor bármit meg lehet vele tenni. - simogatta borostás arcát.
-Például? - figyeltem érdeklődve.
-Nyomtatókat lehet vele felgyújtani, vidámparkok biztonsági rendszere mehet tönkre, trollkodni is lehet vele illetve emberrablásra is használható, sőt az autókat is ki lehet vele nyitogatni, mindezt úgy hogy..
-Hogy a gép mögött ülünk.. - fejeztem be.
-Így van.Ez amolyan Cyber dolog.A CIA és a megyei hatóságok nem nagyon tudnak vele mit kezdeni.Egyedül mi tehetünk érte valamit, ők ügyelnek az emberek testi épségeire, biztonságukra, mi pedig gépek segítségével elhárítsuk az akadályt.
-Jó, de hogy jön ide ez a nagy dugó?Mi köze van ennek az egészhez ehhez? - néztem rá értetlenkedve.
-Látod azt a nagy fekete buszt? - mutatott az említett járműre.
-Látom.
-Benne van az egyik gyanúsított, a gép szerint valamelyiknek a kütyüjén van a kutya elásva.Apám szeret ilyen agytornásztató kifejezéseket használni, mint például "A kutya elásva", ami a vírust jelenti köznyelvre lefordítva.A területi,-megyei rendőrség és az FBI őrizte a területet.A buszról úgy hozták le a "gyanúsítottakat" mintha terroristák vagy menekültek lettek volna.Mindegyik mellett egy-egy kigyúrt őr állt.Meglepetésemre csak 5, velem egykorú srác volt.Mikor megláttam őket abban a pillanatban tudtam, hogy egyik se tehette ezt, az kizárt lett volna.Hajuk, megjelenésük, stílusuk, magasságuk eltérő volt, kettő úgy viselkedett mint a háborodott lököttek, a harmadik kérdezősködött, látszólag nyugodtnak tűnt, a negyedikről inkább eltudom képzelni hogy terrorista, eléggé feldúltnak látom, de az ötödik a legnyugodtabb.Csak erre néz.Neki is dús haja van mint nekem csak rövidebb.Fürtjeibe néha belekap a szellő, tekintete nyugodt, érdeklődő.Szeme színe talán zöld lehet, de innen nem teljesen látom, messze van..Felsője néha megfeszült rajta, pólója tökéletesen kiadta izomzatát.Fekete feszülős nadrágja is megmutatta formás, izmos lábait.Hegyes orrú aranyozott cipője sugallta mekkora raj csávó.Egy picit az zavart hogy folyamatosan engem nézett.Már pár rendőr ordibált vele, szólongatták a nevén, de ő meg se rezzent.
-Jól vagy? - érintette meg apu a vállamat.
-Persze, csak kicsit zavarba jöttem. - köhintettem - Az a srác állandóan engem néz.
-Mit vártál?Köntösben vagy.Menj öltözz fel, már végeztünk, estére megjövök.Itt vannak az akták, most lettek kinyomtatva, még frissek.Vidd be őket! - ölelt meg majd odaviharzott a munkatársaihoz.
Dicsőségem napjának éreztem a mai napot.A srácok összes adata a két kezembe van és estig bármikor elolvashatom őket.Egy harsány mosoly ült ki számra, ezzel akartam jelezni, hogy leléptem.A srác is elmosolyodott és egészen addig néztük egymást míg őt fel nem tuszkolták újra a járműre.A kertkaput becsapva rohantam be a házba.A konyhába előre ki volt már készítve a zabkásám.Tetején sok gyümölcs hevert.Néha pár darab melléesett de azt Lucky felnyalta.Olyan izgatott voltam, hogy evés közben folyamatosan a dossziét bámultam mintha állásinterjú előtt álltam volna.Tök felesleges rágondolni, úgy is elolvasom és ezt senki sem akadályozhatja meg.
-Hamar meglettek a jelentések. - toppant be anyu hirtelen és lecsapott a dokumentumokra - Apádék rossz nyomon járnak, kizárt hogy ezek öten bűnözők.Egyszerű énekesek, tinibálványok.
-Fel ne olvasd!Majd én szeretném elolvasni az érdekes részeket.
-Oké, akkor szépen visszateszem oda ahol volt.Komolyan mondom, nagyobb érdeklődést mutatsz ez iránt mint a kötelező olvasmány iránt.
-A kötelező dögunalom, ez más. - kanalaztam az utolsó falatot.
-Jó, jó értem én.Értem a logikádat, azért én se vagyok annyira öreg. - kacsintott.
-Nem mondtam hogy az vagy, soha nem mondanék ilyet. - nevettem el magam.
-Majd egyszer eljön az az idő is.Na, lapátold a reggelid én elmentem dolgozni.Ma hozzák meg a tűzliliom szállítmányt, teljesen izgatott vagyok.
-Látom, puszi. - kiáltottam utána, de olyan gyorsan kiviharzott mint akit kicseréltek volna.
A tálat bedobtam a mosogatóba, majd a gép elvégzi a piszkos munkát mivel én utálok mosogatni.A pultról felkaptam a dossziét és lehuppantam vele a kanapéra.Lucky a lábamhoz heveredett le, onnan figyelte az eseményeket.Mielőtt kinyitnám ezt a kincset, előtte beszélek egy kicsit a családról úgy átlagosan.Anyu rövid festett szőke hajú, eredeti színe barna.Jade Colon a leánykori neve, ez mellé vette fel a Mrs.Hall jelzőt.Virágboltba dolgozik, eladó.Él hal az üzletéért, igazi vállalkozó szellemű, kedves, közvetlen, mindenkinek ott segít ahol tud.Apu barna rövid hajú, Marlow Hall a neve, a család feje, alapítója.Titkos ügynök az FBI-nál, azon belül pedig a Cyber részlegen dolgozik ahol megakadályozzak a számítógépeken történő bűncselekményeket.Nincsenek sokan, 3 munkatársa volt hacker, közülük 2 azért dolgozik ott mert anno elkapták őket és így teszik jóvá a bűnüket, hogy szenvedélyüket hasznos dologra fordítják.Néha szigorú, ritkán enyhül meg a szíve.Sokszor van távol, tipikus munkamániás.Kettejük szerelmi kapcsolatából jöttünk létre mi.Troy és én.Troy Hall, a bátyám, 2 évvel idősebb mint én, neki is barna haja van, csak ő oldalra fésüli.Kedven, barátságos, aranyos.Egyik évfolyamtársa mondta hogy meleg, de ez alaptalan pletyka, hisz személyesen tudom hogy foglalt a kicsi szíve.185-190 cm magas mint egy monstrum, nem aggódom, létrával felérem.Van még egy mamám, de őt utálom, évek óta nem mentem hozzá, bent lakik a nagyvárosba.Valami nemesi fér csörgedezik ereibe, a felmenői között van valami beütés, én csak félvérnek hívom.Mondjuk papi is eléggé úriember.Na és még rengeteg rokonunk, keresztülőnk van, de utolsó sorba van egy kutyánk is, Lucky, egy fekete németjuhász rendőrkutya.
***
Hirtelen megszűnt minden.Eltűnt, megnyugodtam.Könnyeim is elpárologtak.Miután bekövetkezett a feketeség visszatértek a hangok.Szemem csukva volt, de testem reagált a külvilág zajaira, jeleire.Valami hevesen mozgatott és a nevemen szólongatott.Szemeimet lassan csak résnyire nyitottam ki, ez is épp elég volt, szokniuk kellett az erős fényt.Anyut pillantottam meg, ágyam szélén ült.Mikor tekintetünk összeért a szájára felfutott egy széles mosoly.Kezeimmel megdörzsöltem fáradt, szűk szemeimet.Sajnos nem tudtam kidörzsölni belőlük az álmosságot, de anyu jelenléte mindent elfelejtetett.
-Jó reggelt kicsim, már megint rosszat álmodtál? - kérdezte szelíd hangon.
-Jó reggelt - szuszogtam - Igen..már megint ugyan az a rossz álom volt ami már hetek óta nem hagy nyugodni.Tudod, erről írtam tele az összes füzetemet, minden rajzlapra levezettem az álmomat, de...
-Tudom..azóta sem sikerült rájönnöd, de egyszer biztosan megfogod fejteni csak ne erőlködj rajta annyit.Nem tesz jót. - simogatta meg a buksimat.
Szerény mosollyal köszöntem meg neki, hogy kiébresztett a rossz álmomból.Miután elhagyta szobámat, a fejemet mélyen belefúrtam a párnámba.Szerettem volna még egy kicsit lustálkodni, iskolába se kell járnom mivel apu kivett, mert magántanulóként itthon nagyobb biztonságban vagyok.
Nagy nehezen rászánom magam, hogy ideje lenne felkelni.Mikor felültem hirtelen megfájdult a derekam.Biztos megfázott vagy hirtelen ültem fel, de már nagyon utálom.Eltipegtem ablakomig és felhúztam a redőnyömet.Meglepően tapasztaltam azt ami a szemem elé tárult.Az utcán autók jöttek, mentek, már javában folyt az élet.Soha nem szokott ennyi tömeg és mozgalom lenni.Járdán pár ember futott, valaki kutyát sétáltatott, de a legjobban egy hatalmas koromfekete busz tűnt fel, utána ment vagy 10 ugyan olyan éjfekete luxus dzsip is, tőlük lemaradva kb. 100 méterre pedig velem egykorú tinikből álló "csorda" futott.Szerettek volna úgy futni mint ahogy én szoktam, de ezek csak trappoltak illetve kocogtak.Lassan haladtak el a ház előtt, az úton hatalmas dugó keletkezett.Autók tömbkelege állt, dudáltak, hatalmas szmogfelhőt képeztek.Mifelénk ritka az ilyen manőver, engem ez egy felvonuláshoz emlékeztet csak cseppet sem békés jellegű.Páran már ki is szálltak autójukból, de mind hiába mivel a rendőrök terelik a forgalmat így lehetetlen az előrehaladás.Köntösömet jobban összehúztam magam és az ajtó felé vettem az irányt.Lábacskáimat belecsúsztattam papucsomba és a fürdőben nekiestem a mosdónak és társainak.Fogaimat és arcomat megmostam, dús barna hajamat kifésültem több kevesebb sikerrel.Sminket soha nem rakok magamra, kivételek az ünnepi napok,- rendezvények napja és események napja, de akkor is szigorúan csak szempillaspirál.Nem tudom úgy kisminkelni magam mint egy profi.
Miután végeztem nyitva hagytam magam mögött az ajtót, ez nálunk azt jelenti hogy szabad a pálya, üres a fürdő.A lépcsőről leérve megérkeztem a nappaliba de rögtön a bejárati ajtó fele esett az útirányom.Megragadtam a kilincset és óvatosan kinyitottam, nem akartam feltűnést kelteni ebbe a hatalmas káoszba.Hiába voltam óvatos mert a szél ügyesebb volt nálam.Huzat keletkezett és az ajtót nekicsapta a falnak amitől az egyik családi képünk a földön talált nyugadalmat.
-Lua, mi történt? - futott ide anyám, hatalmas aggodalom ült ki az arcára.
-Semmi, csak gondoltam kinézek hogy mi folyik itt.Apu hol van?
-Tudod te azt.. - vette fel sajnálkozva a családi keretes fényképet.
-Megint a munka..ugye? - néztem rá.
Semmit sem szólt csak magához szorította a képet és bámult kifelé a külvilágba.Néha olyan aranyos tud lenni, néha mindig azt hiszem hogy még mindig él benne az a kislány aki régen volt.Ennek örülök, hogy apunak nem sikerült kiírtani belőle.Az ő kapcsolatukon látszik, hogy mindketten irányítják a dolgokat, nem csak az egyikőjük.
-Ott van amúgy, de ne menj most oda. - mutatott ki az útra.
Mondata végét szinte meg se hallottam csak indultam előre mint valami hadvezér a serege nélkül.
-Nem jössz Lucky? - pillantottam fekete kutyánkra, de ő csak nyelvét lógatva nézett rám, tekintete mintha azt sugallta, hogy "Nem, és neked sem kellene kimenned"..-Szia apa!Mi ez a nagy kombó kora reggel?Azt hittem hogy ti csak az irodába bujkáltok.
-'Reggelt kicsim! - húzott magához és homlokomra nyomott egy puszit - Internetes kavarodás van, valaki vásárolt a neten potom pénzért és elindított vele egy roppant erős vírust, amit ha továbbfejlesztenek akkor bármit meg lehet vele tenni. - simogatta borostás arcát.
-Például? - figyeltem érdeklődve.
-Nyomtatókat lehet vele felgyújtani, vidámparkok biztonsági rendszere mehet tönkre, trollkodni is lehet vele illetve emberrablásra is használható, sőt az autókat is ki lehet vele nyitogatni, mindezt úgy hogy..
-Hogy a gép mögött ülünk.. - fejeztem be.
-Így van.Ez amolyan Cyber dolog.A CIA és a megyei hatóságok nem nagyon tudnak vele mit kezdeni.Egyedül mi tehetünk érte valamit, ők ügyelnek az emberek testi épségeire, biztonságukra, mi pedig gépek segítségével elhárítsuk az akadályt.
-Jó, de hogy jön ide ez a nagy dugó?Mi köze van ennek az egészhez ehhez? - néztem rá értetlenkedve.
-Látod azt a nagy fekete buszt? - mutatott az említett járműre.
-Látom.
-Benne van az egyik gyanúsított, a gép szerint valamelyiknek a kütyüjén van a kutya elásva.Apám szeret ilyen agytornásztató kifejezéseket használni, mint például "A kutya elásva", ami a vírust jelenti köznyelvre lefordítva.A területi,-megyei rendőrség és az FBI őrizte a területet.A buszról úgy hozták le a "gyanúsítottakat" mintha terroristák vagy menekültek lettek volna.Mindegyik mellett egy-egy kigyúrt őr állt.Meglepetésemre csak 5, velem egykorú srác volt.Mikor megláttam őket abban a pillanatban tudtam, hogy egyik se tehette ezt, az kizárt lett volna.Hajuk, megjelenésük, stílusuk, magasságuk eltérő volt, kettő úgy viselkedett mint a háborodott lököttek, a harmadik kérdezősködött, látszólag nyugodtnak tűnt, a negyedikről inkább eltudom képzelni hogy terrorista, eléggé feldúltnak látom, de az ötödik a legnyugodtabb.Csak erre néz.Neki is dús haja van mint nekem csak rövidebb.Fürtjeibe néha belekap a szellő, tekintete nyugodt, érdeklődő.Szeme színe talán zöld lehet, de innen nem teljesen látom, messze van..Felsője néha megfeszült rajta, pólója tökéletesen kiadta izomzatát.Fekete feszülős nadrágja is megmutatta formás, izmos lábait.Hegyes orrú aranyozott cipője sugallta mekkora raj csávó.Egy picit az zavart hogy folyamatosan engem nézett.Már pár rendőr ordibált vele, szólongatták a nevén, de ő meg se rezzent.
-Jól vagy? - érintette meg apu a vállamat.
-Persze, csak kicsit zavarba jöttem. - köhintettem - Az a srác állandóan engem néz.
-Mit vártál?Köntösben vagy.Menj öltözz fel, már végeztünk, estére megjövök.Itt vannak az akták, most lettek kinyomtatva, még frissek.Vidd be őket! - ölelt meg majd odaviharzott a munkatársaihoz.
Dicsőségem napjának éreztem a mai napot.A srácok összes adata a két kezembe van és estig bármikor elolvashatom őket.Egy harsány mosoly ült ki számra, ezzel akartam jelezni, hogy leléptem.A srác is elmosolyodott és egészen addig néztük egymást míg őt fel nem tuszkolták újra a járműre.A kertkaput becsapva rohantam be a házba.A konyhába előre ki volt már készítve a zabkásám.Tetején sok gyümölcs hevert.Néha pár darab melléesett de azt Lucky felnyalta.Olyan izgatott voltam, hogy evés közben folyamatosan a dossziét bámultam mintha állásinterjú előtt álltam volna.Tök felesleges rágondolni, úgy is elolvasom és ezt senki sem akadályozhatja meg.
-Hamar meglettek a jelentések. - toppant be anyu hirtelen és lecsapott a dokumentumokra - Apádék rossz nyomon járnak, kizárt hogy ezek öten bűnözők.Egyszerű énekesek, tinibálványok.
-Fel ne olvasd!Majd én szeretném elolvasni az érdekes részeket.
-Oké, akkor szépen visszateszem oda ahol volt.Komolyan mondom, nagyobb érdeklődést mutatsz ez iránt mint a kötelező olvasmány iránt.
-A kötelező dögunalom, ez más. - kanalaztam az utolsó falatot.
-Jó, jó értem én.Értem a logikádat, azért én se vagyok annyira öreg. - kacsintott.
-Nem mondtam hogy az vagy, soha nem mondanék ilyet. - nevettem el magam.
-Majd egyszer eljön az az idő is.Na, lapátold a reggelid én elmentem dolgozni.Ma hozzák meg a tűzliliom szállítmányt, teljesen izgatott vagyok.
-Látom, puszi. - kiáltottam utána, de olyan gyorsan kiviharzott mint akit kicseréltek volna.
A tálat bedobtam a mosogatóba, majd a gép elvégzi a piszkos munkát mivel én utálok mosogatni.A pultról felkaptam a dossziét és lehuppantam vele a kanapéra.Lucky a lábamhoz heveredett le, onnan figyelte az eseményeket.Mielőtt kinyitnám ezt a kincset, előtte beszélek egy kicsit a családról úgy átlagosan.Anyu rövid festett szőke hajú, eredeti színe barna.Jade Colon a leánykori neve, ez mellé vette fel a Mrs.Hall jelzőt.Virágboltba dolgozik, eladó.Él hal az üzletéért, igazi vállalkozó szellemű, kedves, közvetlen, mindenkinek ott segít ahol tud.Apu barna rövid hajú, Marlow Hall a neve, a család feje, alapítója.Titkos ügynök az FBI-nál, azon belül pedig a Cyber részlegen dolgozik ahol megakadályozzak a számítógépeken történő bűncselekményeket.Nincsenek sokan, 3 munkatársa volt hacker, közülük 2 azért dolgozik ott mert anno elkapták őket és így teszik jóvá a bűnüket, hogy szenvedélyüket hasznos dologra fordítják.Néha szigorú, ritkán enyhül meg a szíve.Sokszor van távol, tipikus munkamániás.Kettejük szerelmi kapcsolatából jöttünk létre mi.Troy és én.Troy Hall, a bátyám, 2 évvel idősebb mint én, neki is barna haja van, csak ő oldalra fésüli.Kedven, barátságos, aranyos.Egyik évfolyamtársa mondta hogy meleg, de ez alaptalan pletyka, hisz személyesen tudom hogy foglalt a kicsi szíve.185-190 cm magas mint egy monstrum, nem aggódom, létrával felérem.Van még egy mamám, de őt utálom, évek óta nem mentem hozzá, bent lakik a nagyvárosba.Valami nemesi fér csörgedezik ereibe, a felmenői között van valami beütés, én csak félvérnek hívom.Mondjuk papi is eléggé úriember.Na és még rengeteg rokonunk, keresztülőnk van, de utolsó sorba van egy kutyánk is, Lucky, egy fekete németjuhász rendőrkutya.
***
A dokumentumokat beletették egy mappába, a mappának a "Vörös szál" nevet adták.Belelapozgattam és születési dátumon, születési neven, lakcímen kívül csak 5 érdekes dolgot találtam mindegyikükről amik rettentően nevetségesek voltak.Ki készítette ezeket?!
Már épp olvasni akartam volna mikor Troy megszólalt....
